Hogyan maradjunk talpon?!

A depresszió az elme és a test betegsége

A depressziót úgy ismerjük, mint érzelmi (emocionális) - például lehangoltság - és vegetatív - például alvászavar - tünetekkel jellemzett betegség. A depresszió sokszínű tünetegyüttessel jelentkező testi betegség, a betegek többféle panaszukkal fordulnak kezelőorvosukhoz. A depresszió felismerése és kezelése során elsősorban a vezető érzelmi tünetek alapján történik.

A depresszió azonban olyan betegség, ami gyakran fájdalmakat okoz, és ez a jelenség nem ismert a betegek széles körében. Ilyen esetekben a fájdalom mint testi tünet kivizsgálásra kerül, és ha nem találnak magyarázó okként más betegséget, a beteg a depresszió fájdalmas maradványtünetével egyedül maradhat, azt saját maga kezdi el kezelni, sok esetben eredménytelenül, mert a depresszió okozta fájdalomszabályozási zavar a hagyományos fájdalomcsillapítókra nem rendeződik.

A depresszió kialakulásának hátterében ugyanis különböző agyi pályák zavart működését feltételezik, melyet részben bizonyos ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin) hiánya okozhat.

A legújabb tudományos vizsgálatok arra következtetnek, hogy ugyanezek az anyagok szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában is. Ezek hiányában a fájdalomküszöb csökkenhet, és az agyba jutó ingerek egy részét fájdalomként éli meg a depressziós beteg. E feltételezés kapcsolja össze a depresszió jellemző tüneteit azokkal a fájdalmakkal, amelyeket a depressziós betegek gyakorta éreznek.

Fáj-e depresszió?

Egy nemrégiben elvégzett felmérés alapján a magyar pszichiáterek véleménye szerint depressziós betegeik több mint felénél (55 százalékánál) jelentkeznek depresszióhoz társuló fájdalmak. A leggyakoribb panaszok:

• nyaki fájdalmak;
• fejfájás;
• derék- vagy hátfájás;
• hasi fájdalmak;
• ízületi fájdalmak

Ma már általánosan elfogadott irányelv, hogy a depressziós beteg kezelésében törekedni kell arra, hogy a depressziós beteg tünetmentessé váljon.

A visszamaradó, úgynevezett maradványtünetek (legyen az hangulati zavar, szorongás vagy testi tünet) rontják a betegek életminőségét, és gyakran akadályozzák őket munkájuk vagy akár a mindennapi teendőik elvégzésében is. Klinikai vizsgálat igazolta, hogy a depressziós betegek kezelés mellett megmaradó tüneteik több mint 90 százaléka testi jellegű, úgymint a fáradtság és a fájdalom.

A maradványtünetek háromszorosára növelik a visszaesés kockázatát, azaz amíg a teljesen felépült betegeknek pusztán negyede, addig a maradványtüneteket mutatók több mint háromnegyede újból megtapasztalja a depressszió sötét mélységeit.

A legfrissebb tudományos eredmények immár közvetlenül rámutattak arra is, hogy depresszióhoz társuló fájdalom esetén a beteg bizonyíthatóan lassabban indul el a gyógyulás útján, és a kezelése a szakemberek számára is nehezebb feladat.

Mit tehetünk ellene?

Tájékoztassuk kezelőorvosunkat minden tünetről, rossz érzésről, amit a betegséggel kapcsolatosan tapasztalunk. Fontos tudni, hogy a depresszió a hangulatunkat, örömre való képességünket, alvásunkat, étvágyunkat, fájdalomszabályzó folyamatainkat is befolyásolhatja. Beszéljük meg az orvossal, milyen terápiás lehetőségei vannak a depresszió sokféle tünete minél teljesebb körű megszüntetésének.

Fontos leszögezni: nem minden depressziós beteg küzd testi fájdalmakkal, mint ahogy a megmagyarázhatatlannak tűnő fájdalom sem a depresszió biztos jele. Mindazonáltal tudományos tény, hogy - klinikailag igazolt depresszió és társuló fájdalmak esetén - a pszichés és a testi tünetek együttes kezelése gyorsabb, sikeresebb felépülést eredményezhet.